Ivett és családja

Annyira örülök, hogy ilyen sokan választjátok az otthoni fotózást! Hogy beengedtek a kis intim szférátokba, ahol eltűnik minden, ami művi, csak ti vagytok, a saját kis szokásaitokkal, az otthoni ruhátokban, azok között, akiket a legjobban szerettek. (No meg persze én, de kicsit ilyenkor én is családtagnak érzem magamat, imádom, hogy egy pillanat alatt tudunk kapcsolódni, mintha évek óta ismernénk egymást.)

Mint ennél a képsornál láthatjátok, 2 órába beleférhet a közös reggeli, a játék és a kinti mókázás is. Egy kivonata ez annak, amilyenek éppen vagytok.

A gyerekek valódi személyisége, a hobbijuk, a játékaik, apa palacsintája, anya puszijai, a morcos cicafej vagy épp a Duna hullámzása. Mindig újabb kedvenc képsorozataim születnek, mert annyira csodás családok kérnek fel fotózni, hogy mindig melengeti a szívemet egy-egy ilyen alkalom. És otthon is elmorzsolok egy könnycseppet a képeket válogatva, arra gondolva, hogy milyen jó, hogy elkaptuk ezeket a pillanatokat, hogy a nagyfiú még nem annyira nagy, hogy elzárkózna a fotózástól, hogy a kicsi még baba-forma, hogy a középső leányzó még bohókás friss ovis, aki teljesen önmaga tud lenni a kamerám előtt. Köszönöm nektek ezeket a pillanatokat!