Andi és családja - délutáni játék a kertben


Az Andiéknál töltött idő alatt többször is elérzékenyültem. Először is a gyerekek szépségén, életörömén, azon, hogy nemsokára az én pici fiam is ilyen "nagy" lesz. Tanúja voltam az első önálló biciklizések egyikének és dokumentálhattam is ezt. Láthattam a szülők odaadó szeretetét, ami többek közt megnyilvánult az apuka részéről a fáradhatatlan gyerkőcdobálásban, valamint a gyerekeknek épített csodálatos fa játékbirodalomban, amit bármelyik gyerek megirigyelne (és felnőttként én is, fel is mászkáltam többször :D). Aztán megint meghatódtam, mikor Molli, a nagylány, büszkén mutatta, hogy milyen meglepetést kapott első kiesett fogacskájáért a fogtündértől. Öröm volt látni, hogy ők hárman ízig-vérig gyerekek, délutánonként szabadon játszhatnak, lopkodhatják a paradicsomot a kis veteményesből, ha pedig elfáradnak vagy fáj valamijük, mindig vigaszra lelnek anyukájuk karjai közt. :) Köszönöm, hogy betekintést nyerhettem egy napotokba!:) Íme pár fotó a rengetegből. (azzal nem számoltam, hogy 3 gyerek=3x annyi kattintás, mert itt mindig történik valami :))

Én is szeretnék magunkról hasonló fotókat!